Reakciók vészhelyzetben. Miért reagálsz úgy, ahogy?

Reakciók vészhelyzetben. Gondolkodtál már azon, miért reagálsz egy váratlan és veszélyes helyzetben úgy, ahogy? Vajon miért van az, hogy egyes emberek nyugodtak és racionálisak maradnak, mások pedig ledermednek vagy pánikba esnek?

Szinte minden katasztrófafilmben van egy klasszikus jelenet: a cunami semmivé tesz egyenlővé egy szigetet, egy földrengés eltűntet egy hatalmas metropoliszt, vagy zombivá változnak az emberek, és mindenki sikoltozva fut menekül.

Miért reagálsz vészhelyzetben úgy, ahogy?

Bár a menekülés és a sikoltozás bizonyos helyzetekben jó lehet, nem feltétlenül ez a tipikus reakció vészhelyzetben. Az emberek többsége ilyenkor lassan mozog, ledermed, vagy bármi mást csinál, amikor nagy a kockázat. A való életben a legtermészetesebb emberi reakció, ha egyszerűen nem teszünk semmit.

Természetesen vannak olyan emberek, akik képesek nyugodtak maradni és összeszedettebbek a legveszélyesebb szituációkban is. A ’lefagyás’ helyett gyorsan és határozottan cselekednek.

Miért van tehát az, hogy egyesek jobban képesek megbirkózni kritikus helyzetekben, míg mások megbénulnak, és végül még nagyobb veszélynek teszik ki magukat?

Reakciók vészhelyzetben – az agy félelem üzemmódba kapcsol

Az emberek reakciója a veszélyre sokban függ attól, hogyan vannak kondicionálva, mit tanultak a múltban, milyen stressznek vannak kitéve a mindennapokban, és milyen előzetes elképzeléseik vannak arról, hogy mi minősül veszélynek. Ha például félünk a repüléstől, akkor valószínűbb, hogy erősebben reagálunk a repülőgépen zajló dolgokra, például a turbulenciára. Előfordulhat azonban, hogy más körülmények között nem ugyanaz a válasz. Például másképp reagálunk, ha valakit a vízből kell kimenteni.

Amikor az emberek megdermednek, valójában megpróbálnak egy tervet találni a helyes reakcióra. Ám a felismerés lassúnak tűnhet a limbikus rendszerünk miatt. A limbikus rendszer az ösztönös viselkedéseket szabályozza, és előfordulhat, hogy megakadályoz bizonyos automatikus reakciókat, hogy az ember könnyebben vagy rugalmasabban reagáljon a környezet változásaira. Kontrollálja a viselkedést, az érzelmeket és az ösztönös reakciókat.

A félelem egy bizonyos szintje azonban nem kritikus helyzetekben produktív is lehet. Kevésbé kritikus helyzetekben is megtapasztalhatjuk a félelem és a stressz minden tünetét, a különbség csak az érzés intenzitásában van.

Gondolj csak arra, milyen frusztráló nagy közönség előtt beszélni, ha egyébként nem vagy egy nagy szereplő, vagy mennyire remeg a gyomrod, amikor egy nagyobb összegű adás-vételt bonyolítasz. Legbelül félsz, de az agyad működik, és az izgalom hatására a teljesítményed még nőhet is.

Fontos a felkészültség

Lehetséges, hogy egyes emberek eleve racionálisabbak és nyugodtabbak vészhelyzetekben, de a reakcióink végül is a tapasztalataiknak és ’kiképzésüknek’ köszönhető. Kitűnő példa erre a hadsereg, vagy a cserkészkedés, amik arról szólnak, hogy megtanítsanak nyugodtan reagálni, ha az élet úgy kívánja. A felkészülés lényege az, hogy gondolkodás nélkül végre tudjuk hajtani a megfelelő lépéseket. Persze senki sem születik rutinszerűen nyugodtnak, és nem rajongunk a hajmeresztő meglepetésekért, de megtanulhatunk felkészülni rájuk.

A negatív hírek hatása

Sajnos olyan időszakban élünk, amikor a negatív hírek vagy a horrorisztikus filmek stresszre és félelemre késztetnek bennünket statisztikailag alacsony kockázatú helyzetekben is. A TV, a hírek, a filmek könnyen traumatizálhatnak. Amit tehetünk az, hogy átgondoljuk, mit tehetünk egy adott szituációban.

Sokat segíthet egy terv készítése is, mint például, hogy hol vannak a kijáratok, honnan szerzel vizet, ha beragadsz egy tömegben. A túlgondolás viszont könnyen kétélű fegyverré válhat, hiszen a legrosszabbra való folyamatos gondolás ronthatja az életminőségünket. Az, hogy végül is lefagyunk vagy elfutunk a tehetetlenség érzéséből fakad.

A felkészülés viszont kontrollérzetet ad.

Nem lehet megjósolni, hogyan reagálunk egy kritikus helyzetben, de kiképezhetjük magunkat egy olyan eshetőségre, amikor még rászorulhatunk.

Reakciók vészhelyzetben – gyakorold játékosan

Reméljük, hogy nem kell élet-halál harcot folytatnod soha az életedért, de ha szereted az adrenalin bomba játékokat, akkor a Túlélők Viadala társasjátékot neked találtuk ki. Az izgalmas kvízkérdésekkel felturbózott kalandos szerepjáték három különböző szituációs helyzetet állít elétek, amikben a túlélés a tét. A szórakoztató társasjáték olyan váratlan szituációk megoldására ad tudást, amire a legtöbb hétköznapi ember nincs felkészülve.

Nézz bele a Túlélők Viadala játékmenetébe, és ha feléledt benned a kalandvágy, szerezd be. Garantáltan izgalmas órákat szerez nektek.