fbpx
stresszreakció

Így működik a stresszreakció

A stresszreakció megértése kulcsfontosságú, mivel a túlélési mechanizmusok krónikus aktiválódása súlyosan károsíthatja az egészséget.

Egy stresszes helyzet – legyen szó környezeti tényezőkről, például egy közelgő határidőről, vagy pszichés, például állandó aggodalomról, hogy elveszítheted az állásod – stresszhormonok sorozatát indíthatja el benned. Ezek pedig jól szervezett fiziológiai változásokat idéznek elő. Egy stresszes esemény megdobogtathatja a szívet és felgyorsíthatja a légzést. Az izmok megfeszülnek és verejtékcseppek jelennek meg.

 

A stresszre adott reakciók ezt a kombinációját „harcolj vagy menekülj” válasznak is nevezik, mivel túlélési mechanizmusként fejlődött ki, lehetővé téve az emberek és más emlősök számára, hogy gyorsan reagáljanak az életveszélyes helyzetekre.

 

A hormonális változások és fiziológiai reakciók gondosan hangszerelt, de szinte pillanatnyi sorozata segít valakinek leküzdeni a fenyegetettség érzését, vagy hogy biztonságos menedékbe húzódjon.

Sajnos a szervezet túlreagálhatja azokat a stressztényezőket is, amelyek nem életveszélyesek, mint például a közlekedési dugók, a munkahelyi nyomás és a családi nehézségek.

 

A krónikus stresszreakció életveszélyes is lehet

 

Az évek során a kutatók nemcsak azt mutatták ki, hogyan és miért fordulnak elő ezek a reakciók, hanem betekintést nyertek a krónikus stressz fizikai és pszichológiai egészségre gyakorolt hosszú távú hatásaiba is.

A stresszreakció ismételt aktiválása megviseli a szervezetet. A kutatások azt sugallják, hogy a krónikus stressz hozzájárul a magas vérnyomáshoz, elősegíti az artériák eltömődését okozó lerakódások kialakulását, és olyan agyi elváltozásokat okoz, amelyek szorongáshoz, depresszióhoz és függőséghez vezethetnek.

 

Amikor megkondul a vészriadó

 

A stresszreakció az agyban kezdődik. Amikor valaki szembejövő autóval vagy más veszéllyel szembesül, a szem vagy a fül (vagy mindkettő) az amygdalába küldi az információt, amely az agy azon területe, amely hozzájárul az érzelmi feldolgozáshoz. Az amygdala értelmezi a képeket és a hangokat. Amikor veszélyt észlel, azonnal vészjelzést küld a hipotalamusznak.

Az agynak ez a területe parancsközpontként működik, és az idegrendszeren keresztül kommunikál a test többi részével, hogy az embernek legyen energiája a harcra vagy a menekülésre.

 

A stresszreakció parancsnoka a hipotalamusz

 

Az agynak ez a területe az autonóm idegrendszeren keresztül kommunikál a test többi részével, amely szabályozza az olyan önkéntelen testfunkciókat, mint:

  • a légzés
  • a vérnyomás
  • a szívverés
  • valamint a kulcsfontosságú erek és a tüdőben lévő kis légutak (hörgők) kitágulása vagy összehúzódása

 

Az autonóm idegrendszer két összetevőből áll, a szimpatikus idegrendszerből és a paraszimpatikus idegrendszerből.

A szimpatikus idegrendszer úgy működik, mint a gázpedál az autóban. Beindítja a „harcolj vagy menekülj” reakciót, energiával látja el a szervezetet, hogy reagálni tudjon az észlelt veszélyekre.

A paraszimpatikus idegrendszer fékként működik. Elősegíti a “pihenés és emésztés” reakciót, amely megnyugtatja a szervezetet a veszély elmúltával.

Miután az amygdala vészjelzést küld, a hipotalamusz aktiválja a szimpatikus idegrendszert azáltal, hogy jeleket küld az autonóm idegeken keresztül a mellékvesékhez.

Ezek a mirigyek az epinefrin hormon (más néven adrenalin) véráramba pumpálásával reagálnak. Ahogy az epinefrin kering a szervezetben, számos fiziológiai változást idéz elő. A szív a normálisnál gyorsabban ver, és a vért az izmokhoz, a szívhez és más létfontosságú szervekhez nyomja. A pulzusszám és a vérnyomás emelkedik.

 

Túlélők Viadala hangulat

 

Az ilyen változásokon átesett személy gyorsabban kezd lélegezni. A tüdőben lévő kis légutak szélesre nyílnak. Így a tüdő minden egyes lélegzetvételnél a lehető legtöbb oxigént képes felvenni. Extra oxigén kerül az agyba, ami növeli az éberséget.

A látás, hallás és egyéb érzékszervek élesebbé válnak. Eközben az adrenalin kiváltja a vércukor (glükóz) és a zsírok felszabadulását a szervezet átmeneti tárolóhelyeiről. Ezek a tápanyagok beáramlanak a véráramba, energiával látják el a test minden részét.

 

Mindezek a változások olyan gyorsan történnek, hogy az emberek észre sem veszik őket. Valójában a vezetékek olyan hatékonyak, hogy az amygdala és a hipotalamusz még azelőtt elindítja ezt a kaszkádot, hogy az agy vizuális központjainak lehetőségük lett volna teljesen feldolgozni a történéseket.

 

Ez az oka annak, hogy az emberek még azelőtt ki tudnak ugrani a szembejövő autók útjából, hogy átgondolnák, mit csinálnak.

 

Gáz, fék

 

1# Amint az epinefrin kezdeti hulláma alábbhagy, a hipotalamusz aktiválja a stresszreakció-rendszer második komponensét – az úgynevezett HPA-tengelyt. Ez a hálózat a hipotalamuszból, az agyalapi mirigyből és a mellékvesékből áll.

2# A HPA tengely egy sor hormonális jelre támaszkodik, hogy a szimpatikus idegrendszert – a “gázpedált” – lenyomva tartsa.

3# Ha az agy továbbra is veszélyesnek érzékel valamit, a hipotalamusz kortikotropin-felszabadító hormont (CRH) szabadít fel, amely az agyalapi mirigybe utazik, és kiváltja az adrenokortikotrop hormon (ACTH) felszabadulását.

4# Ez a hormon eljut a mellékvesékhez, és arra készteti őket, hogy felszabadítsák a kortizolt.

 

A test így felpörgött és fokozott éberségben marad. Amikor a veszély elmúlik, a kortizolszint csökken. A paraszimpatikus idegrendszer – a „fék” – ezután csillapítja a stresszreakciót.

 

A krónikus feszültség leküzdésének technikái

 

Sokan nem tudják megtalálni a módját, hogyan fékezzék le a stresszt.

A krónikus alacsony szintű feszültség aktiválva tartja a HPA tengelyt, hasonlóan ahhoz, mint egy motor, amely túl sokáig alapjáraton jár. Ez egy idő után olyan hatással van a szervezetre, amely hozzájárul a krónikus stresszhez kapcsolódó egészségügyi problémákhoz.

A tartós adrenalin túlfeszültség károsíthatja az ereket és az artériákat, növelve a vérnyomást és növelve a szívroham vagy a szélütés kockázatát.

A megemelkedett kortizolszint fiziológiai változásokat idéz elő, amelyek elősegítik a szervezet stresszválasz során kimerült energiakészleteinek pótlását. De akaratlanul is hozzájárulnak a zsírszövet felhalmozódásához és a súlygyarapodáshoz. Például a kortizol növeli az étvágyat, így az emberek többet akarnak enni, hogy többletenergiát szerezzenek. Ezenkívül növeli a fel nem használt tápanyagok zsírként való tárolását.

Szerencsére léteznek technikák, amelyekkel le tudunk számolni a krónikus stresszreakcióval. Ilyenek például:

 

  • a relaxáció
  • a rendszeres testmozgás
  • az aktív és pozitív társasági élet

 

Apropó társasági élet. A Túlélők Viadala kvízjáték három kalandos katasztrófahelyzetben segít játékosan megtanulni a legvadabb és legveszélyesebb túlélési technikákat. Izgalmasan hangzik? Nézz bele a játékmenetbe!  

Kapcsolódó cikkek